Mérai Kata

És elkezdődött egy új világ...

2018/09/03 merai.katalin

avagy a leválás művészete

És nem aludtunk semmit.

balint_iskolaba_megy_2015_09_01.jpg

És eljött a reggel. És felvettük a fehér inget. És bepakoltunk a sárga táskába.

És elindultunk lefelé a lépcsőn. És izgatottan érkeztünk meg. És végig fogta a kezem. És bementünk a terembe. És folyton nézte, hogy mit mondok, mit reagálok. És én csak mosolyogtam rá, miközben azt éreztem, hogy kiugrik a szívem és nyelni alig bírok az izgalomtól. És összeizzadt a tenyerünk. És jött a tanítónéni. És mosolygott és kezet fogtak. És éreztem, hogy minden rendben lesz. És elkezdődött egy új világ.

Lementünk az udvarra. És ő ott állt a többi kis „makival”. És ő állt a legszélén. És mellette Laci bácsi. És figyelte a többieket. És igyekezett mindent „elraktározni”. És én álltam vele szemben, 6 méterrel arrébb a lejtőn és néztem őt, ahogy ismerkedik, vizslatja az új, ismeretlen világot, ami körbeveszi. 

És láttam, hogy időnként monitorozza, hogy elérhető távolságban vagyok-e. És nagyon ügyesen viselkedett. És figyelte, hogy mikor kell leülni és mikor kell felállni. Mikor kell tapsolni és nézte a szavaló nagyokat és az igazgató bácsit, aki érthetően és röviden beszélt, amiért külön hálás vagyok neki mai napig.

És jött a himnusz.

És akkor láttam, hogy eltört a mécses.

És nagyon fegyelmezetten, de ömlött a szeméből a könny. És kétségbe esve nézett rám. És nem értette a saját félelmeit. És én csak annyit tudtam tenni, hogy 6 méterről „megöleltem”, szorítottam magamhoz a lelkemmel amennyire csak tudtam és biztató mosollyal bömböltem legbelül, de a szemem azt sugallta neki hogy : "Minden rendben kicsim. Minden rendben. Nyugi. Ügyes vagy."

Pedig legszívesebben átvetettem volna magam az előttem álló néhány szülőn és letojva mindent, öleltem volna magamhoz. De nekem is fel kellett nőnöm. Ott abban a pillanatban együtt tettük meg az első lépést az elengedés felé. És akkor az jutott eszembe: Hát elkezdődött.

balint_iskolaba_megy_2016.jpg

Másodikosok lettünk.

Újabb évnyitó, újabb izgulás. Éjszakai mászkálás az első nap előtt.

- " Anya nem tudok aludni. Idebújhatok?"

Reggel álmos kelés. Pakolás a sárga táskába. Egy számmal nagyobb fehér ing. Kézfogás az utcán. Izgatott beszélgetés. Kérdezte, hogy:  "Akkor ma mikor jössz értem?". És összeizzadt a tenyerünk. És jött a tanító néni. És mosolygott. És kezet fogtak. És éreztem, hogy minden rendben lesz. És elkezdődött egy új év. És vagányul megjegyezte:

- "Nézd anya milyen kis cukik az elsősök." 

És én nagyon mosolyogtam.

És elmúlt a harmadik is. És még mindig fogta a kezem. De éjszaka már nem jött át. És szökdécselve ment lefele a lépcsőn. És ugyan izgatott volt, de már tervezte a srácokkal a ping-pongforgót a folyosón. És elengedte az iskola sarkánál a kezem. És nem izzadt össze a tenyerünk. De ott volt a sárga táska. És a: "Mikor jössz értem ma anya?". És a tanító néni, aki kezet fogott vele. És a terem ajtaja, meg a háta. És egy tekintet a válla fölött:

- "Menj nyugodtan. Szia ".

És eljött a mai reggel. És már nem tudom normálisan lefotózni.

img_20180903_071944.jpg

Nem volt éjszakai mászkálás, bár nagyot beszélgettünk a "vajon mi lesz" dolgokról.

És felvette a "Jézusom mekkora fehér ing" -et. És bezselézte a haját. És hezitált a cipőn. És bepakoltuk a sárga táskát. Aztán átpakolt. És megfontoltan lesétált a lépcsőn. És kinyitotta nekem előre az ajtót. És segített leparkolni. És kézen fogva felmentünk az iskola sarkáig. És átölelt mielőtt felértünk, mintegy bocsánatot kérve, hogy ne haragudjak, de innen most már marad köztünk a "három lépés távolság".

És én tudomásul vettem.

És jött a tanító néni. És kezet fogtak. Mi meg csak mosolyogtunk. És ő elindult befelé a terembe. És hátra szólt, hogy : "Akkor csak négyre gyere.".

És mindjárt bőgök. Mert én ott állok egyedül.

És hiába dobog a szívem a torkomban. És szeretném magamhoz ölelni. Már nem tehetem. De örülök is egyben. Mert én is felnövök. És úgy érzem, megtanulom „elengedni”.

Mert ez a legfontosabb feladatunk talán. Megtanulni : Élni és élni hagyni!

 

újvilág, katarzis, bálint, iskolakezdés, szeptember1, azéntörténetem, méraikata

A bejegyzés trackback címe:

https://meraikata.blog.hu/api/trackback/id/tr5614218861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.09.03. 16:58:38

Jópofa bejegyzés, nagyon tetszett !

Apukaként én is leltárt készítek fejben az elmúlt évkezdésekről... :)
Az ivadékok (11-12 éves fiúk) is másképp élik meg, másképp reagálnak. A nagyobbik már csajozni akart, mert 1 hónapja nem látta "a Tündét". A kicsi filozofikus / analitikus alkat és reggel a suli kezdés mellett egyeztette az úszó edzés időpontját az Anyuval.
Anyu persze szeretne a szokásos "Gestapó" üzemmódjába kapcsolni, de látom, hogy nem megy neki :)

ételizésítő 2018.09.04. 02:34:56

Tanulj jmeg és helyett más szóval is mondatot kezdeni, mert ez így egy nagy rakás szar.

ételizésítő 2018.09.04. 02:35:59

Ja, meg tanulj meg írni. Akár a gyerekeddel együtt, mert ez, ahogy írsz, 3 év múlva már nagyon égő lesz neki az osztálytársai előtt, ha kiderül, hogy ennyire hülye az anyja.

Mr. Waszabi 2018.09.04. 04:33:15

És mi lesz később ? Még nem gondolsz arra, hogy beadtad őt a nagy darálóba, és innentől már nem te irányítod őt. De lesz még sok éved, mire megtanulhatod a saját leckédet. Nem kell aggódni :)

Lady Scarlett 2018.09.04. 05:49:47

@ételizésítő: Miért nem nevezed át magad hülyetrollnak, hülyetroll?

Lady Scarlett 2018.09.04. 05:52:09

Remélem folytatod majd. A következő tuti az lesz hogy megy egyedül, és nem kell hogy érte menj. Jajde nagyon gyorsan nőnek!

cog3981 2018.09.04. 07:02:15

Aranyos iras. Ugyanakkor megmutatja, miert is mentettuk meg gyerekunket a magyar oktatasi rendszertol.

Izgul a gyerek az elso iskolai nap elott .. miert is?

Jon a szocibol visszamaradt nagy feneket kerito unnepely, ahol vegig kinlodja mindenki az egeszet de legalabb nagy tekintelyt ad a rendszernek. Tehat mar itt elojon a tekintelyelvu oktatasi rendszer szemlelete.

Daniaban ilyen nincs. Minek legyen. Itt kaveval, sutikkel, szendviccsel varja az igazgato egy kotetlen beszelgetesre a szuloket. A gyerekek pedig elokesziton jatszva szokjak meg a tanarokat es egymast.
Ezert aztan a gyerekek megrohamozva a tanart lognak rajta, mert sokkal kozvetlenebb a kapcsolat. Nem az a megfelemlitos tipus.

Ez persze meghatarozza az egesz oktatasi rendszert. A gyerekek jobban elfogadjak egymast (kevesebb stressz, nagyobb tolerancia, jobb egyuttmukodes, kisebb korrupcio, hello!) es sokkal gyakorlatorientaltabb az egesz.

rnz 2018.09.04. 08:33:16

Tegnap a hármasikreinkkel játszottam el az iskolakezdést. Mivel jártak oviba ahol a szocializálódást mesterien elsajátították és egész nyáron készítettük őket lelkileg az iskolára (nyilván pozitív motívációval), csak mosolyogva integettek amikor elváltunk. Ugyanígy fogadtak, amikor értük mentem. A gyerek legfeljebb azért izgul, mert a szülő izgul. Pont. Bár két hetet adtak arra, hogy bekísérjük őket a suliba, de ez terveim szerint leszűkül egy hétre. Hiszen nem véletlenül mondogattuk nekik hónapok óta, hogy ők most már iskolás, nagy gyerekek, akiknek el kell sajátítani mihamarabb az önállóságot.
Találj magadnak valami hasznos elfoglaltságot, esetleg dolgozz, akkor majd nem lesz majd időd ilyeneken törni a fejed.

@cog3981: Ez nettó hülyeség, bár ha 20-25 éve nem voltál itthon évnyitón, akkor megértem ha tájékozatlan vagy. A himnuszon kívül nem volt semmi formalitás, volt egy rövidke előadás a nagyobbaktól, egy pár perces (valóban) rövid szöveg az igazgatótól, meg a komplett tanári kar énekelt egy vidámat a nebulókkal együtt. Nem volt semmi nagy feneket kerítő ünnepély.
A tanítókon itt is lógnak a gyerekek, ugyanígy van pár hét, ami csak az ismerkedésről szól, nincs semmiféle tekintélyelv. Sőt, a mi iskolánk kifejezetten liberális (nekem már talán túlságosan is, de ez most más kérdés), amellett hogy ide volt a legnagyobb túljelentkezés (a gyerekek negyedét kellett elutasítani, mert fizikailag nem férnek el többen).

cog3981 2018.09.04. 08:47:58

@rnz: 7 eve jottunk el, amikor az ovoneni a laktozerzekeny gyerekemnek azt mondta hogy majd kineveli belole.

"Sőt, a mi iskolánk kifejezetten liberális...amellett hogy ide volt a legnagyobb túljelentkezés"
Akkor megvan hogy miert van tuljelentkezes :) valahogy jobban csinaljak az iskolaban.

Orulok hogy van valtozas a tekintelyelvusegben bar szerintem ez helyfuggo, meg boven lehetnek begyoposodott helyek tekintettel az idosodo tanari es vezetoi gardara. A rokonoktol hallok egyet s mast, igy a kisiskolas gyerkocok mar utaljak az iskolat.

A feleleses dolgozatirasos feleleses stresszes megszegyenitest elhagyhatnak mar.

rnz 2018.09.04. 08:53:18

@cog3981: Visszaolvasva, lehet hogy egy kicsit erősen fogalmaztam, ezért bocs!
A lényeg ott lett volna, hogy nem szabad általánosítani, nagyon sok és egyre több helyen már másképp működnek a dolgok. Nálunk konkrétan hétvégére és szünetre nem adnak házit, illetve aki napközis, annak haza sem kell vinnie semmit, esetleg 1-1 könyvet, mondjuk verstanuláshoz. A tanárok jófej módon azt is kihangsúlyozták, hogy ugyan van rengeteg szakkör, meg plusz foglalkozás, de ezekkel érdemes majd akkor foglalkozni, amikor már látja a szülő és a gyerek is, hogy mennyi kapacitása marad suli utánra.
süti beállítások módosítása