Egyszer egy családi rendezvényen hozta magával ezt a pitét az unokasógornőm, már ha egyáltalán van ilyen családi titulus. Szóval bonyolultabban, a gyermekem apukájának unokatestvére.

Istenem, hogy én mindig bajban vagyok a családi viszonyok meghatározásával, de hát most mit csináljak. Ha nem tartanánk a kapcsolatokat és nem mászkálnánk egymáshoz időnként szabadon választott kötelező jelleggel, akkor most nem lennék ilyen bajban, de ebben az esetben nem tudnám ezt a receptet és veletek sem tudnám megosztani.

Na. Most hogy ilyen kacifántosra sikeredett a bevezetés, ígérem a pite elkészítése gyerekjáték lesz. 

Elöljáróban annyit, hogy nálunk ez családi kedvenc. Nem csak Bálint rendeli állandóan, hanem az én egyáltalán nem édesszájúnak nevezhető párom is előszeretettel majszolgatja akár csak úgy jövet-menet a lakásban. Ha pedig kiszagolják a barátok, hogy újabb tepsi sült meg nálunk, tuti előkeverednek és mint a sáskák felszippantják az egészet.