Nem elsősorban a játékszoba, hanem az ott foglalkoztatóként dolgozó Kati néni, azonnal elvarázsolta Bálintot.
De nem csak őt.
Ilyen csodát én előtte és azóta sem láttam sehol.
Olyan volt ő ezen a 20 négyzetméteren, mint egy tündér, aki különös varázspálcájával a káoszban vidám rendet tartott. Egyszerre volt ott csecsemő, aki vidáman kalimpált a helyben használatos játszószőnyegen, Kiskamaszok, akik mindeközben autópályát építettek és Bálint és a vele egykorúak, akik, amint beléptünk a szobába, azonnal közös gyurmázásba kezdtek.
És tudjátok mi volt a csoda? Ez a Kati néni, mindenhol ott volt egyszerre. Mindenkihez volt egy kedves mondata, mosolygott és még valahogy azt is megoldotta, hogy minden játékban részt is vett.
Mondanom sem kell, hogy zárásig ott maradtunk. Kis beszélgetés és néhány elismerő szó után, boldogan adta át - nem csak nekem - az általa használt gyermekbarát házi gyurma receptjét.
Sokáig csak rakosgattam ezt a receptet és várt a sorára, azonban egyszercsak Bálint egy olyan gyurmajátékra vágyott, amit akkor nem lehetett kapni sehol. Így kénytelen voltam "kukázni" egyet használtan az internetről, természetesen gyurmahiányosan.
